Social media madness or whatever you want!

Talpra magyar, hí a haza!

Itt az új iwiw, most vagy soha!

Követők legyünk, vagy klubtagok?

Ez a kérdés, válasszatok! -

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy a fácsén tovább

Nem leszünk!

Vakok voltunk mostanáig,

Lájkolgattunk agymosásig.

Igazi Farmville-es ősapáink,

Kik szabadon éltek-haltak,

Social földben nem nyughatnak.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy a fácsén tovább

Nem leszünk!

Sehonnai bitang user,

Ki most, ha kell, hírfolyamra írni nem mer,

Kinek drágább Mark Zuckerberg szeretete,

Mint a megújult iwiw becsülete.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy a fácsén tovább

Nem leszünk!

Édesebb a lájknál a "Tetszik",

Megosztunk mindent, ha úgy tetszik

És mi mégis lájkot mondunk?

Ide veled, régi meghívónk!

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy a fácsén tovább

Nem leszünk!

Törölt iwiw profilunk megint szép lesz,

Méltó régi népszerűségéhez;

Mit elvittek a menő alkalmazások,

Lemossuk az online telefonkönyves gyalázatot!

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy a fácsén tovább

Nem leszünk!

Hol státuszüzeneteink gyarapodnak,

Régi ismerőseink újra megfordulnak,

És lelkes kommentek mellett

Osztják meg üzenetünket:

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy mostantól fent

csak az iwiw-en leszünk!

"Whether you think you can or can’t either way you are right." - Henry Ford

Mi történik ha a világ egyik legjobb hegedűművésze hétköznapi ruhában, mindenféle külsőségek nélkül háromnegyed órán át játszik egy washingtoni metróállomás aluljárójában?
A már kicsit feledésbe merült, életszagú tanmese 2007-ben igen meglepő válasszal szolgált, ugyanis a valóság által igazolt csattanó az hogy semmi.

Joshue Bell-nek a több mint ezer előtte elhaladó utasból 27-en adtak némi aprót, miközben összesen heten álltak meg, hogy meghallgassák csodás játékát, és végül csak egyetlen egy férfi volt, aki felismerte őt.

Mivel egy forgalmas és az utcazenészek által közkedvelt helyen játszott, a legtöbben nem tudták megkülönböztetni őt egy hétköznapi művésztől. A hibátlan klasszikus dallamok nem emelték ki a már megszokott szürke közegből.

Nem igazán számított az sem, hogy tisztában volt saját képességeivel, hiszen ezt az alatt a 45 perc alatt sem ő, sem más nem hangoztatta. A lenyűgöző játékán túl nem volt olyan csatorna, ami a saját erősségét megmutatta és kommunikálta volna.

Magyarán hiába vagy te a legjobb 100m-es gyorsfutó, ha a kivilágítatlan pályán erről csak te tudsz. Lényegtelen, hogy milyen nagyszerű terméket vagy szolgáltatást biztosítasz a vevőid számára, ha ők nincsenek tisztában azzal, hogy az mitől olyan jó vagy jobb a másénál. Persze kolomppal a nyakadban bőgethetsz boldogan és lehetsz te egy lila tehén, de ha azon a réten minden nap látni egy hozzád hasonlót, már szürke vagy. Ha nem mutatod vagy nem tudod megmutatni, hogy mi az amire képes vagy, mi az amiben jó vagy, örökre egy névtelen zenész leszel az utcáról.

A bejegyzést Scott Belsky - Don't Let Your Genius Go Unnoticed videója inspirálta.

Forrás és a fentiek bővebb kifejtése: BusinessWeek

via Scott Campbell

Tegnapi ebédünket - életemben most először - a Westend-ben található KFC-ben fogyasztottuk el. Gerti már akkor említette, hogy a felszolgált csirkéket elég kegyetlen körülmények között tenyésztik, ami ellen időnként újra meg újra több állatvédő egyesület felszólal és tüntetést is szervez. Csirkének öltözve vagy szimplán meztelenül kiállnak, hogy hangot adjanak nemtetszésüknek.

Amerikában egyébként külön szervezet alakult Kentucky Fried Cruelty néven, ami folyamatosan harcol a gyorsétteremlánccal az állatok jogaiért és emberségesebb tartásuk eléréséért. A program mögött olyan bögyös csirkék a szóvivők, mint Pamela Anderson vagy Jenna Jameson. Gondolom ők különösen együtt tudnak érezni a tyúkok sorsával.

Mi eközben a csirkecombok cuppogtatása közben jól kiműveltük magunkat a cég alapítójának, Harland Sanders-nek az életútjából is. A majdnem tökéletesen egyező szöveg megtalálható a Wikipédián is a relevéns kulcsszó alatt.

Jómagam fellelkesedve a témán, később tovább lapozgattam az internet nevű enciklopédiában, hogy megtudjam mi újság a tyúkólok háza táján. Ennek eredménye az alábbi videó, de csak annak, aki bírja gyomorral:

A Microsoft 75 éves vezető kutatója Gordon Bell az elmúlt 10 évéről folyamatos digitális lenyomatott készített. Egy a nyakába akasztott, úgynevezett SenseCam segítségével néhány másodpercenként képeket készített arról, amit ő maga is látott. A telefonjával rögzítette minden egyes beszélgetését, az összes megtett utazása nyomonkövethető, illetve minden fontos nyomtatott dokumentumot is beszkennelt, létrehozva ezáltal egy ember eddigi talán legalaposabb digitális emléktárát.

Tapasztalatairól nemrég írt egy könyvet, amelynek címét Schwarzenegger egyik korai filmje ihlette. Ki ne ismerné a Total Recall, vagyis az Emlékmás című filmet. Bell fő célkitűzése, hogy hozzá hasonlóan adatbázisszerűen mindenki részletesen keresni tudjon a saját átélt élményei és emlékei között.

Ijesztőnek hathat, de érezhetően erre tart a világ!

forrás: BusinessWeek

Két szép nagy kerek grapefruitot félbevágsz, kifacsarsz, majd belereszelsz egy kevés valódi gyömbérgyökeret. Az estére pedig sör helyett ezzel koccintasz.